2011. augusztus 31., szerda

Karalábéleves

Nem tudom, de valahogy a nyáron, és főleg most augusztus végén, a nagy melegekben jobban kívántuk a hús nélküli ételeket. Ez a karalábéleves is egy ilyen étel, amelyet nyáron többször is el szoktunk készíteni, az idén sajnos csak egyszer került sorra eddig. Nagyon finom, könnyű, nyárias leves, bár a férfiak, mint pl. az én édesapám, nem nagyon vannak oda érte.:)


  Hozzávalók:
  • 1 nagyobb vagy két kisebb fej karalábé
  • 1 hagyma
  • 1 paprika
  • 1 maréknyi rizs
  • petrezselyemzöld
  • bors
  • 2 evőkanál ecet
a rántáshoz
  • csorrintásnyi olaj
  • 1 evőkanál liszt
  • 1 kávéskanál őrőlt pirospaprika
  • 1 dl víz
  • 1 dl tej
Elkészítés:
A karalábét megtisztítottam, kisebb kockákra vágtam, a megtisztított egészben hagyott hagymával, és a kicsumázott paprikával együtt sós vízben megfőztem. Amikor a karalábé már puhulni kezdett beletettem a megmosott rizset is. Amikor minden megfőtt, elkészítettem a rántást: az olajon picit megpirítottam a lisztet, hozzáadtam a pirospaprikát, majd a lángról levéve felöntöttem a vízzel és a tejjel, folyamatosan kavargatva, hogy ne csomósodjon össze. A rántást a leveshez kavartam, végül ecettel savanyítottam, és megszórtam az apróra vágott petrezselyemzölddel.

2011. augusztus 30., kedd

Köszönet és blogajánló

Nem is tudom, hogy kezdjem ezt a bejegyzést, nem találom a megfelelő szavakat. Sok mindent köszönhetek a blogomnak, megnyitása óta sok dolog történt velem: nagyon sok új ismerőst szereztem, akikkel naponta meglátogatjuk egymás blogját, megjegyzéseket hagyunk egymásnál, sőt kezdjük megismerni a blogjaink nyomán egymást, egymás családját is. Azt is el kell mondanom, hogy én nem csak gasztroblogokat látogatok, hanem néhány kézműves és varrós blog állandó látogatója is vagyok. Így ismerkedtem meg eSKá - val is, aki a Tűpárna nevű blog írója, és szebbnél szebb táskákat készít. Többször személyes emailt is váltottunk, és kiderült, hogy sok közös tulajdonságunk van. Kb. egy hónapja egy levelet kaptam tőle, amelyben közölte, hogy most lesz 1 éves a blogja, és a szülinap alkalmából megajándékoz engem egy táskával, mivel én voltam az egyik leghűségesebb látogatója, sőt megkért arra is, hogy írjam meg milyen táskát szeretnék, és ő olyat készít. Nagy meglepetés volt ez számomra. És a múlt csütörtökön meg is érkezett a táska, egy tolltartóval és egy neszesszerrel együtt. Pont olyan lett, mint amilyennek képzeltem. Nagy volt az örömöm. Nem is tudom, hogy köszönjem meg neki ezt a szép ajándékot.
Ezúttal is kívánok Boldog Blogszülinapot , és készíts még sok - sok gyönyörű táskát, olvasóid, kollegáid, ismerőseid örömére, eSka mégegyszer nagyon szépen köszönöm az ajándékot.

A kék tulipános táskám.

 A napos blog írója játékot hírdetett, amelyben részvételi feltétele blogajánló írása egy varrós blogról. Így megragadom az alkalmat, és ajánlom nektek eSKa blogját, Tűpárna, ahol különböző méretű, színű, stílusú, egyedi táskákat(és nem csak) találhattok, és ha jól tudom, akár rendelni is lehet nála, tetszés szerinti táskát. Én csak laikusként tudom ajánlani az ő blogját, de elmondhatom, hogy gyönyörű  és praktikus az a táska is amelyet nekem készített. Nézzetek be hozzá.

2011. augusztus 29., hétfő

Szilvás gombóc

Végre eljött a szilvaszezon is, így a hétvégén szilvásgombócot ettünk. Gyönyörűszép, nagyszemű szilvát hozott a párom, abból készült a gombóc.



Hozzávalók:
  • 1 kg burgonya
  • 10 evőkanál liszt
  • 1 tojás
  • 1 evőkanál olaj
  • 1 kávéskanál só
  • szilva
  • zsemlemorzsa
  • kevés vaj
  • kristálycukor a szóráshoz
Elkészítés:
Én megvallom őszintén, hogy semmit se mértem meg a hozzávalók közül, mindent csak szemre és ízlés szerint tettem, de Gergely Éva:Erdélyi Ízek című könyvéből kiírtam a hozzávalókat mérték szerint is, ha valakinek szüksége van rá.
Én édesanyámtól tanultam ezt a receptet, ő sem méri soha, hogy miből mennyit tesz hozzá, én is így tanultam meg tőle. Hogy mennyi lisztet vesz fel a krumpli(burgonya), az a krumpli fajtájától is függ, meg attól is, hogy mennyivel hamarabb főztük meg, kihűlt-e rendesen vagy sem.
Én most azt hittem, hogy szétfőnek a gombócaim, mert a melegben kezdtek lágyulni, de hála Istennek mind szépek lettek, mind egyben maradtak.
Szóval, én a krumplit azelőtt való  nap héjában megfőztem, másnap megtisztítottam, és a rezselő nagyobb lyukú oldalán lereszeltem. Gyúródeszkára tettem, hozzáadtam a lisztet, a tojást, az olajat, a sót, és jól összegyúrtam, úgy éreztem, hogy túl lágy a tésztája, így még tettem hozzá egy kevés lisztet. Ezután újjnyi vastagra kinyújtottam, nagyobbacska négyzetekre vágtam, és minden négyzetre tettem egy fél szilvát, pici cukrot is a szilvákra, mert még zöldesek voltak, majd lisztes tenyérrel gombóccá gömbölyítettem őket. Bő, lobógó sós vízben kifőztem őket, ötössével, hogy ne ragadjanak össze. Amikor a gombócok feljöttek a víz tetejére lyukaskanállal kiszedtem őket. Amíg a gombócok főttek kevés vajon zsemlemorzsát pirítottam, és a gombócokat ebbe forgattam bele. Tálalásnál mindenki ízlés szerint megszórhatja kristálycukorral.

2011. augusztus 28., vasárnap

Padlizsán(vinetta)sütés

Most látom, hogy már ez lesz a 200. bejegyzésem, jó sok összegyült már.:)

A vinettát egy ismerős bácsitól vettük, aki kisenbb tételben termeszti, így tudtuk, hogy friss, és nem állt hetekig a piacon, a napon. Anyumék is ültettek a kertbe, de az csak most kezd termőre fordulni,reméljük, kétszer - háromszor tudunk szedni róla.
A vinettát régebb üvegbe tettük el, de mostanában a fagyasztóba kerül, így recept nemigen kell hozzá, inkább a hangulat kedvéért írom be.
26 kg vinettát sütöttünk meg anyummal tárcsalapon, majd meghámoztuk, citromsós vízbe mártottuk, hogy ne barnuljon meg, utána tiszta vízzel leöblítettük és tésztaszűrőbe tettük, hogy a leve lecsepegjen. Majd fa késsel összevágtam, és hagytam kihűlni. Ezután már csak a csomagolás  következett. 20 kisebb - nagyobb csomag lett belőle.









Júliusi Top 3

A Kérés - felhívás című bejegyzésemen kívül a következőket tekintettétek meg a legtöbbször július folyamán:

1. Töltött tök


 2. Joghurt készítése házilag, joghurtkészítő géppel


3.  Málnadzsem

2011. augusztus 27., szombat

II. Nemzeti Gulyás Nap

Alíztól értesültem a II. Nemzeti Gulyás Napról, és úgy gondoltam mi is csatlakozunk, igaz csak otthon a párommal kettesben fogyasztottuk el a gulyást, és a szüleimnek is vittünk, de szerintem a gesztus a fontos. Jó volt arra gondolni, hogy ezen a napon sokan főznek, fogyasztanak gulyást, vagy legalábbis magyaros ételt, így gondolatban együtt főzhettünk.
Alíz, köszönöm, hogy részese lehettem én is ennek a közös főzésnek.




2011. augusztus 25., csütörtök

Körtekompót

 A kertünkben van egy körtefa amely szinte minden évben terem, néha többet, néha kevesebbet. Az idén nem volt rajta olyan sok gyümölcs, de ami volt az szép nagyra megnőtt, sokat megettünk belőle, de még így is maradt egy kézikosárral eltenni is. Hozzávalókat ismét csak szemre mértem.







Hozzávalók:
  • 1 kézikosár körte (meghámozva, maghéját kiszedve kb. 3 - 4 kg)
  • ahány üveg annyi evőkanál cukor
  • fél kávéskanálnyi befőzőpor
  • másfél kávéskanál citromsó
Elkészítés:

A körtéket megmostam, meghámoztam, maghéjukat kiszedve cikkekre vágtam, és enyhén citromsós vízbe tettem, amíg az összessel elkészültem, hogy ne barnuljon meg.
Kb.3 l  vizet felforraltam 30 evőkanál cukorral, fél kávéskanál citromsóval, és a körtét félpuhára főztem benne, majd lyukaskanállal kiszedtem belőle, és üvegekbe raktam. Az üvegeket felöntöttem a cukros sziruppal, majd kiöntöttem belőlük a szirupot és összekavartam a befőzőporral, és ismét visszaöntöttem az üvegekbe. Erre azért volt szükség mert túl sok szirupot készítettem, és a befőzőport nem akartam az egészbe belekeverni. 10 üveggel lett ebből az adagból.

Sárgadinnye dzsem

Ez a dzsem végül is maradékhasznosítás céljából készült, a hétvégéről megmaradt egy nagyobb szelet sárgadinnye, egy kisebb szelet görögdinnye, 1 barack, 2 alma, és egy kisebb tök. Inkább lehetne tutti - frutti dzsemnek nevezni, de mivel a sárgadinnye volt benne túlsúlyban, az ízében is az dominált, hát arról neveztem el.
Mértékegységeket sajnos nem nagyon tudok adni, mert egyszerűen szemre és kóstólgatva készítettem el, mivel nagyon kis adag volt. Nem is lett belőle csak másfél kis üveggel, de nem baj, mert így is egy különleges dzsem.



Hozzávalók:
  • 1 nagyobb szelet sárgadinnye
  • 1 kisebb szelet görögdinnye
  • 1 őszibarack
  • 2 alma
  • 1 kisebb tök
  • 12 evőkanál cukor
  • késhegynyi szalicil.
Elkészítés:
Az almán kívül az összes hozzávalót kockákra vágtam, megszórtam a cukor felével, néhány órarára a hűtőbe tettem pihenni, majd felforraltam, és addig főztem, amíg a leve nagyjából elfőtt. Ekkor kihűtöttem, és a mixer aprító részében pürésítettem, ismét felforraltam, hozzáadtam a többi cukrot, és addig főztem amíg sűrűsödni kezdett. Nem lesz olyan sűrű, mint más dzsemek. Még forrón üvegekbe töltöttem, a tetejére késhegynyi szalicilt szórtam, ledugaszoltam, és szárazdunsztba tettem.

2011. augusztus 24., szerda

Zöldséges - sonkás galette

Már több blogon is láttam galettét, édeset meg sósat is, az enyémhez az ihletet az Édes és Keserű blog írója adta, annyira ínycsiklandó volt a saját galettéjéről készített fotója, hogy muszály volt kipróbálnom. Ezúton is köszönöm Veronikának, aki egyébként profi fotós is. A galette tölteléke más lett mint nála, mert gombám nem volt itthon.






Hozzávalók:
a tésztához
  • 20 dkg liszt
  • csipetnyi só(ízlés szerint)
  • 10 dkg vaj vagy margarin
  • 1 evőkanál natúr joghurt
  • 1 evőkanál hideg víz
a töltelékhez
  • 25 dkg tehénturó(nálam házi készítésű)
  • 1 kis csokor petrezselyemzöld
  • 1 evőkanál tejföl
  • bors
  • 1 paradicsom
  • 1 paprika
  • 6 karika tök
  • 2 szelet sonka
  • 4 szelet paprikás szalámi
  • 1 szelet füstölt sajt.
a kenéshez
  • 1 tojás
  • pici olívaolaj

Elkészítés:
A lisztet összekavartam a sóval, majd elmorzsoltam a vajjal. Ezután hozzáadtam a joghurtot és a vizet, és ezekkel jól összegyúrtam. Konyharuhával letakarva 1 órára a hűtőbe tettem pihenni.
 A tehéntúrót simára kavartam a tejföllel, majd hozzáadtam az apróra vágott petrezselyemzöldet, és a kis kockákra vágott sajtot
 Az 1 óra elteltével a tésztát kettőbe vágtam, és két kerek lapot nyújtottam belőle. A közepüket megkentem a tehéntúrós masszával, a szélein 2 centis peremet hagytam üresen. A masszára elhelyeztem a zöldségszeleteket és a sonkát meg a szalámit, majd a tészta peremét egymásra hajtogattam.
A tésztát megkentem a felvert tojással, pici olívaolajat csurgattam rá, és előmelegített sütőben 20 - 25 perc alatt megsütöttem.

2011. augusztus 23., kedd

Aszalt alma

Gyerekkoromban minden nyáron aszaltunk almát, sőt anyai nagymamám vackort, szilvát, szőlőt is aszalt.
Télen pedig az aszalt almából füstölt hússal levest főztünk, amely nagyon - nagyon finom. Ezért  aszaltam én is a héten almát, majd télen a levest is megfőzöm belőle, de süteményekbe is el tudom képzelni.

Napon aszalt alma.



A sütőben aszalt alma.

  Hozzávalók:
  • alma
Elkészítés:
Napon és sütőben is aszaltam almát.
Az almákat megmostam, meghámoztam, és vékony szeletekre vágtam. Egy műanyag gyümölcstároló ládát kibéleltem nejlonnal, erre rászórtam az almát, leterítettem egy gézzel, és a tűző napra tettem. Néha megmozgattam, és ha a nap elment róla áttettem oda ahol ismét sütötte. Kb. 2 és fél nap alatt aszalódott meg.
 A sütőben aszalásnál is ugyanígy jártam el, csak ott egy tepsibe tettem az almát, és alacsony lángon, nyitott sütőajtóval aszaltam. Így egy kicsivel gyorsabban kb. fél nap alatt aszalódott meg.
 A kamrában papírtasakban tárolom, hogy szellőzni tudjon.


Dinnyekockák mézzel

A Blikk Nők Konyha augusztusi számában találtam ezt az ötletes tálalást, mert nem nevezném receptnek, viszont nekem nagyon megtetszett, mert mutatós.  Igaz, csak egy falat amit én készítettem, de lehet nagyobb tányérra is többet tenni.




Hozzávalók:
  • 1 szelet görögdinnye
  • 1 szelet sárgadinnye
  • 2 kávéskanál méz
Elkészítés:
A dinnyét kb. 1 cm-es kockákra vágtam, és a színeket váltogatva elhelyeztem a tálon, majd megcsurgattam a mézzel.


2011. augusztus 22., hétfő

Zölddió likőr

 Még júniusban fogtam neki ennek a likőrnek az elkészítéséhez, mert ugye meg nem csontosodott zölddiót csak akkor lehet szedni. Akkor találtam rá szepyke blogján erre a receptre. Szepyke, nagyon - nagyon köszönöm, hiszen isteni finom lett a likőr, legalábbis ezt állították a hétvégén nálunk vendégeskedő rokonaink, akiknek a tiszteletére kezdtük meg az üveget. A párom is el volt ragadtatva tőle, én csak éppen megkóstóltam, de nekem is tetszett, sőt az illata is csodás, ne is beszélve a színéről, ami opálos haragoszöld.(sajnos a fénykép nem adja vissza az eredeti színét.)
Ilyen likör még biztos készül a jövőben is nálunk.




Hozzávalók:
  • 20 db. zölddió
  • 7 dl szilvapálinka
  • 1 szál vanília
  • 5 szem szegfűszeg
  • 30 dkg cukor
  • 2 dl víz
Elkészítés:
A zölddiókat megmostam, és kesztyűs kézzel négybe vágtam, és egy szélesebb szájú űdítős üveg aljára szórtam, majd felöntöttem tiszta erdélyi szilvapálinkával. Bedugaszoltam, és hetente egyszer - kétszer felrázva a konyhaasztalon érleltem egy hónapig, mert ott a nap is érte, és világos helyen volt.
Egy hónap érlelés után hozzáadtam a vaníliát és a szegfűszeget, és tovább érleltem, szintén néha felrázogatva több mint egy hónapig, mert közbejött a nyaralás.
Az összesen két és fél hónapi érlelés után sűrű vásznon(használaton kívüli párnahuzat) átszűrtem.
A cukorból és a vízből szirupot főztem, és ezt hozzáadtam a párlathoz, jól összekevertem, és üvegbe öntöttem. Sajnos most csak ilyen üvegem van hozzá amit a képen láttok.
Azt is olvastam valahol, hogy 3 - 4 héten belül lerakódnak az üveg aljára a dióból és a fűszerekből fennmaradt részecskék, és ekkor érdemes a likőrt gumicsővel lefejteni egy másik üvegbe, én is azt teszem ha sikerül. Ahogy már írtam a magyarországi vendégeket kínáltuk meg belőle, de elhatároztam, hogy a többit jól elrejtem, hogy megmaradjon karácsonyra.


A beáztatás utáni napon.

Kb. egy héttel a beáztatás után.




2011. augusztus 21., vasárnap

Majonézes karfiolkrém

A hétvégén nálunk vendégeskedtek a Magyarországon, Tápiószentmártonban lakó unokatestvéremék, vagyis az unokatestvérem, a férje, és a 6 hónapos kisfiúk, Gergő. Az unokatesómmal gyerekkorunk óta nem találkoztunk, a férjét is most ismertem, ismertük meg, és hát a kisfiúk bearanyozta a hétvégénket. Ritka az olyan baba, aki 6 hónaposan, fél napi utazás után, idegen helyen egész nap kacag, nem nyűgös, meg sem parittyázza, hogy két napig a család minden tagja fél óránként cserélgeti, egyik ölből a másikba.
 Tudom, hogy ez nem gasztro téma, de muszály mutatnom róla egy képet.:)


Természetesen főztem is, csorbát, csirkepaprikást, bolognai spagettit, tejes kukoricát, majonézes karfiolkrémet, de a fényképezés helyett inkább a babázást választottam, így csak a karfiolkrémről készült fotó, még mielőtt a vendégek megérkeztek volna.
A padlizsánkrém(vinettakrém) mellett karfiolkrémet is mindig készítettünk gyerekkorom óta, így készítettem most is a reggeli részeként.



Hozzávalók:
  • 2 - 3 karfiol(mérettől függően)
  • 2 - 3 dl házi készítésű majonéz(készítését leírtam a Majonézes vinettánál)
  • 1 hagyma
Elkészítése:
A karfiolt rózsáira szedtem, 10 percig sós vízben áztattam, hogy az esetleges idegen betolakodók kibújjanak belőle, majd fővő sós vízben, néhány evőkanál tejjel(hogy szép fehér maradjon)puhára főztem. Közben elkészítettem a majonézt, amikor a karfiol kihült villával összetörtem, (nem baj ha marad benne néhány nagyobb darabocska, annál finomabb), majd összeforgattam a majonézzel és az apróra vágott hagymával. Megkóstóltam, picit utánasóztam. Kihűtve tálaltam zöldségekkel, házikenyérrel.

Majdnem elfelejtettem, hogy ma ismét kűrtőskalácsoztunk is Rigmányban, és egy ünnepelt is volt, aki a héten ünnepelte a szülinapját, és akinek torta is készült. A tortát édesanyám és a húgom készítették az öcsémnek. Nagyon finom lett.

Isten éltessen Tesó!

A Tesóm szülinapi tortája.

    2011. augusztus 17., szerda

    Vizsga

    Egy kis időre én is eltűntem, kirándulni, nyaralni voltunk a párommal (sajnos hamar lejárt :( ), ma pedig vizsgám volt, mégpedig szakács vizsgám. A blogírás elkezdése után érlelődött meg bennem a gondolat, hogy jó lenne elvégezni egy szakács tanfolyamot. Márciusban be is íratkoztam a Tabula Oktatási Központ szakács tanfolyamára, amelynek betetőzése és egyben vége a mai vizsga volt. Madaras Rozália szakácsnőnek, a mi Rózsika néninknek köszönhetően sok új dolgot tanultam, tanultunk, főleg azzal kapcsolatban, hogy milyen is hivatásként sütni - főzni a vendéglátóiparban, hotelekben, éttermekben. Tanultam az alapanyagokról, az ételek osztályozásáról, a menü összeállításáról, de rengeteg új receptet is megismertem.
    A vizsga nem volt nehéz, az elméleti rész egy teszt kitöltése volt, a gyakorlati részhez pedig, egy általunk főzött fogást kellett bemutatnunk néhány szóban. Hála Istennek, a vizsga sikerült, a diplomámat kb. egy hónap múlva mutathatom meg, mert akkorra lesz kész.
    A  vizsgára nagyon sok finomság sült - főtt, én egy egyszerű, de finom fogást készítettem, tojással töltött húsgombócot, amit már láthattatok a blogomon ITT.
    A társaim készítményei közül dizájn terén az én tetszésemet a gorgonzolával és aszalt szilvával töltött (talán?) csirkemell sült körtével nyerte el, ízre pedig egy növendékhúsból és gombából készült paprikás tetszett a legjobban, valamint egy hidegtál, amin rengeteg finomság volt.
    A vizsga végén természetesen megkóstóltuk egymás főztjét, ezért tudok véleményt mondani. Mindenki nagyon ügyes volt. Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a tanfolyamon.



    A sajátom: tojással töltött húsgombóc natúr krumlival.



    Gorgonzolával és aszalt szilvával töltött csirkemell.



    Növendékhússal, gombával készült paprikás.



     Hidegtál.











    2011. augusztus 5., péntek

    Sültpaprika krém

    Okkinál olvastam a sültpaprika krém ötletét, akkor jutott eszembe, hogy nekem is van még a fagyon két csomag sült paprika, amit nem sikerült felhasználni eddig. Okki majonézzel készítette, én a majonézt kihagytam belőle, így is csodafinom lett. Okki, köszi az ötletet.



    Hozzávalók:
    • 6 - 7 sült paprika(pirosak)
    • bors
    Elkészítés:
    A paprika sütését ITT már leírtam. A sült paprikák torzsáját, magját kiszedtem, tésztaszűrőn a levét jól lecsepegtettem. Ezután a mixer aprító részébe tettem, sóztam, borsoztam, és krémes állagúra aprítottam. Állíthatom, hogy az egyik legfinomabb kence amit életemben ettem.

    Szilvás - pudingos - tehéntúrós batyu

    A múlt hétvégén vendégeket vártam, és elkészítettem nekik az ordás batyu tehéntúrós változatát, szilvával. Így is nagyon finom lett.
    Az eredeti receptet ITT találjátok, a változtatás csak annyi, hogy orda helyett anyukám által készített házi tehéntúró, vaníliás puding helyett tejszínes puding, a tetejére pedig szilva került(néhány málnás is készült).



    2011. augusztus 3., szerda

    Ismét visszajelzés Zsuzsa képeslapjairól

    Tisztelt Hölgyem/Uram, kedves Segítőink,

    Körtesi Sándor vagyok, Zsuzsi tanára, a képeslapküldő akcióból. Most mindazoknak írom e levelet, akiktől eddig a zsuzsipost@gmail.com címre e-mailt kaptam kérdéssel, kéréssel vagy csak egyszerű kedves hozzászólással.
    Nagy örömömre szolgál bejelenteni, hogy a tegnap megérkezett a 2500.-ik képeslap! Hihetetlen! Őszintén, amikor nekikezdtünk az elején, még csak álmaimban sem mertem hinni, hogy elérjük az 1000-et. S íme, már több, mint duplája jött és még több, mint egy hónap van a verseny végéig (szeptember 9). Zsuzsi folyton azt mondja nekem, hogy ő sem hitte volna, hogy ilyen jó és szép lesz ez a nyara a képeslapoknak köszönhetően és azt mondja, ha itt és most véget érne a verseny, ő már így is nyertes lenne...Önöknek köszönhetően.
    Sajnos fogalmunk sincs, hogy a versenyben hol állunk. Én még senki másról nem értesültem, aki még részt venne ebben a versenyben. Gondolom, ha még lenne magyar versenyző gyere, előbb-utóbb csak eljutott volna hozzám a versenyzésének a híre... De semmi sehol. Aztán hogy román gyerek hány van a versenyben...hát azt csak a verseny lejárata után fogjuk megtudni. Ezért nem is állunk le, ezért fogjuk teljes gőzzel gyűjteni a lapokat szeptember 9-ig. Örömmel mondhatom, hogy megtört a jég, végre Afrikából is jött már lap (2 db - Dél Afrikai Köztársaság), Ázsiából is egy pár (Japán, Kína, Izrael, Korea...), Ausztrália és Óceánia, Észak Amerikáról nem is beszélve (Amerikai Egyesült Államok és Kanada), de érkezett már Mexikóból, Costa Ricából, Braziliából és Argentinából is.
    Én most, kevéssel a verseny közepe után egy újabb merész célt tűztem ki magamnak. Szeretném elérni, hogy érkezzen legalább 1 lap MINDEN európai országból. Le is írom, melyek azok az országok, ahonnan még nem érkezett lap: Albánia, Andorra, Belorusszia, Bosznia, Ciprus, Észtország, Grúzia,Lettország, Litvánia, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Oroszország, San Marino és Vatikán
    Ezért megkérek szépen mindenkit, hogy ha ismernek valakit ezekben az országokban, vagy van ötletük, hogyan lehetne ezekből az országokból lapot kapni, kérem, segítsen.

    Csatolom az eredeti felhívás fordításait több nyelven, valamint egy kb egy évvel ezelőtt készült képet Zsuzsiról. Hamarosan lesznek újabb képek is, azokat is majd elküldöm.

    Végül de nem utolsó sorban nagyon nagyon szépen köszönöm mindenkinek a segítséget! Hihetetlen érzés...kívánom, hogy mindenki megtapasztalja valamikor, milyen jó érzés, amikor ennyi ember önzetlen segítségét élvezheti az ember... Köszönöm!

    Őszinte köszönettel és tisztelettel,
    Körtesi Sándor
    Marosvásárhely

     Az eredeti kérés ITT olvasható az én blogomon, ugyanott a postacim is megtalálható. Ismét csak arra kérlek titeket, ha tehetitek küldjetek még képeslapot Zsuzsának Marosvásárhelyre, főleg akinek van esetleg ismerőse a kiemelt országokból.

    2011. augusztus 1., hétfő

    Zöldségek

    Most kivételesen, nem azt mutatom meg, hogy mit főztem, hanem, hogy miből főztem. Ezt azért teszem, mert a képeken látható alapanyagok mind - mind a szüleim veteményesében teremtek, édesanyám, édesapám, és iciri - piciri részben az én kezem munkája után. És nagyon jó érzés olyan zöldségekből, gyümölcsökből főzni, amelyért mi magunk dolgoztunk meg. Mindez a hétvégi menű alapanyaga, kivéve a csípőspaprikát, mert az ajándékozásra is került.
    Íme:




    Újabb díj

    Ismét díjat kaptam az elmúlt héten, amelyet nagyon - nagyon köszönök Csillának, Martinellinek, Pannának és Évának.







    Mivel nagyon időhiányban szenvedek ismét megszegem a szabályokat, minden kedves blogtársamnak ajánlom a díjat, aki ide látogat.