2012. április 24., kedd

Sóskaleves füstölt disznóhússal

Ez a leves édesanyám kezét dícséri, hisz ő főzte meg a múlt héten. Annyira finom lett, hogy édesapám ismétlést kért belőle. A sóskát pedig egy kolleganőmtől, Katitól kaptam, Kati itt is ezer köszönet érte.:)



Hozzávalók:
  • 1 kg zsenge sóska
  • 1 db füstölt hús vagy csont
  • ecet
  • 5 - 6 cikk fokhagyma vagy egy csokor zöld fokhagymaszár
  • 1 tojás
  • 2 evőkanál liszt
  • 2 dl tej
  • kevés olaj
  • 2 - 3 evőkanál rizs
 Elkészítés:
Édesanyáma füstölt húst megfőzte. A a sóskát egy edény felett szűrőben megforrázta, és a füstölt húshoz adta, amikor felforrt beleszórta a rizset és a fokhagymát is. Amire a rizs megfőtt elkészítjette az eresztéket: a tojást a liszttel csomómentesre kavarta, felöntötte fele vízzel, fele tejjel. Az levest a lángról félrehúzta, így keverte bele az eresztéket, mert könnyen összefut. Végül ecettel savanyítjuk(de csak kóstolás után, ha szükséges, mert a sóska úgyis elég savanykás), sózzuk ha szükséges, és egy csorrintás olajat keverünk bele.
Mi ugyanígy készítjük a csalánlevest és a martilapulevest is. Mindenik nagyon finom.

16 megjegyzés:

Jámborné Budai Mónika írta...

Szeretek hozzád jönni,mert mindig olyan receptet tudsz nekem mutatni amiről még nem is halottam:))
Kipróbálós,nagyon tetszik:))

Alíz írta...

Ebből én is repetát kértem volna. :)

Fernel írta...

Kötözködjek?
A hozzávalók között sóskát látok, biztos elírtad az első bekezdésben a csalánt :D
Érdekes, hogy falunként mennyire más még a Nyárádmentén is a konyha. Nálunk sose főztünk ilyet, meg van egy pár recept, amit mi teljesen másként főztünk annó. Pedig Szereda- Gálfalva- Szentháromság- Rigmány nincs annyira messze egymástól:D
De jó komló levest írhatnál, soha nem ettem, a szomszédék főzték, tán tejes paszullyal és azóta izgatja a fantáziám. Teljesen nem emlékszem, rég volt :(

Fernel írta...

Csak nem?

Barbi konyhája írta...

Levesben még nem ettem, de megenném!! :))

Elisabeth írta...

Nagyon szeretnék enni a finom Erdély ételekböl amit készitesz. Ez a leves nagyon guszta, és finom!

Kati írta...

Jámborné Budai Múnika, amiket mutatok az egyszerű erdélyi ember ételei, amiket mi is a nagyszülöktől örököltünk. Beváltak.Örvendek, hogy tetszenek:)

Alíz, azt hiszem te is ismered ezt az elkészítési módot, így az ízvilágot is, ezért mondod amit mondasz:)

Fernel, Isten hozott a blogomon:)
Én voltam a hibás, tényleg csalánt írt az elkészítés(javítottam is, köszi), azért történt, mert a martilapuleves és a csalánleves már be van gépelve Wordba, mert már megjelentek egy Erdélyi Konyha kiadványban, és onnan másoltam át a szöveget, elfelejtettem kijavítani:)
Te innen származol? Bizony közel vannak ezek a faluk egymáshoz:)
A komlót mi is paszulylevessel szoktuk készíteni, vagyis komlósfuszulyka néven, de vagy két éve nem főztünk, azt hiszem hamar elvénült a komló, vagy nem találtunk, nem tudom. De szétnézek, hogy most van-e még? A receptet szívesen leíron neked ha érdekel:)
Amúgy a blogger spamba tette a megjegyzésedet, nem tudom miért, ilyen még sosem volt az egy év alatt:)

Barbi, pedig isteni, savanykás leves:)

Elisabeth, igen, finom, és én szívesen megkínálnálak belőle, hátha egyszer eljössz Erdélybe, szívesen főzök neked:)

4Gyerek írta...

A sóska olyan mint a csokoládé. Arról pedig tudjuk mit is mondott Gombóc Artúr.

Babette írta...

Imádjuk a sóskát. Épp tegnap készítettem, ahogy mi szeretjük, zsengén és lábatlannal.Azért szeretem a bejegyzéseidet, mert bár ugyanaz az alapanyag, de mégis másképp készíted mint én,sokan sokféleképpen de mégis hagyományosan igaz családi receptből.Füstölt hússal is biztos nagyon finom lehet még nem ettem ebben a formában, Már szerkesztem a bejegyzést:)

Katalin írta...

Nagyon jól néz ki, biztos finom, savanykás. Sóskát főve még nem ettem, csak nyersen :)

Tiffanylda írta...

Kati, ez nagyon finom lehet! Szinte összefutott a nyál a számban!
Sajnos, nálunk mindenki csak nyersen eszi a sóskát, nem is próbálkozhatok, pedig gyerekkoromban keresztanyám isteni finomat készített,kicsit másként. Arra emlékszem, hogy abban főtt tojás volt apróra vágva, meg tejföl is volt benne..., de szerintem hús nem. Ez nagyon jól hangzik! Lehet, hogy meglepem őket egy kis adaggal, hátha meghatódnak a főtt hústól!:)))

Fernel írta...

Igen, apai ágon gálfalvi, anyai ágon szentháromsági vagyok, születni és felnőni Szeredában nőttem fel. :D
De most már lassan többet éltem itt, mint ott.

Szereted a találós kérdéseket?
Az 1987-es évi tablón három azonos vezetéknevű szerepel, -ha kinn van a folyosón, akkor ott, ha nem, akkor majd júniusban előveszik, és kirakják valamelyik kirakatba- nehezítésképpen két, három tagból álló azonos vezetéknevet viselő párt találsz.
A férjem testvére is osztálytárs volt. Ha kitaláltad, ki vagyok, írj egy mail-t a férjemvezetéknevekezdőbetűjesajátvezetéknevemkezdőbetüjekeresztnevem@gmail.com-ra, és nyertél :D
Ha visszapattan, akkor próbáld a másikat :D
Ha túl nehéz volt, Lövi Éva majd segít :D

Blogkonyha írta...

Imádom a sóskát, de csak krémet szoktam főzni belőle. Itt az idő a levesnek is! Finom lehet, főleg a sonkával...:o)

Fernel írta...

Hát ez nagyon jó!!!!!!!!

Teljesen rossz nyomon jársz :DDDD
Mindjárt írok mailt

Anazar írta...

Remek leveske!!

Kati írta...

4Gyerek, jöhet minden mértékben:)

Babette, bizony megnéztem nálad, hogy mi az a lábatlan, mert sosem hallottam róla, el is mentettem:)

Katalin, pedig főve is finom:)

Tiffanylda, jót nevettem azon, hogy hátha meghatódnak a főtt húson:) Nálunk mindenki nagyon szereti, és készítik hús nélkül tojással is, de mi hússal szoktuk:)

Fernel, csak rájövök a megoldásra:)

Illéskrisz, mi mindig így készítjük:)

Anazar, köszi:)